Coreth Mária Terézia élete

Coreth Mária Terézia 1874. november 10-én született Bécsben, Anna Pankratyeva és Karl Coreth első gyermekeként. Nagyon előkelő keresztanya tartotta keresztvíz alá: Mária Terézia főhercegnő, Ferenc József testvére; a keresztapa pedig Károly Lajos főherceg volt.
Édesapja viszonylag korán meghalt egy vadászbalesetben, s ennél fogva a fiatal özvegyasszony számára nehéz idők következtek, 6 gyermekét egyedül kellett felnevelnie.

Mária Terézia, ahogy a családban becézték Misl (Mizl), 20 éves koráig internátusban nevelkedett, onnét kikerülve 1894-től Blanka főhercegnő udvarhölgye lett Zágrábban. Itt ismerkedett meg többek között a fiatal Pálffy házaspárral. Az asszony (Liczy), Batthyány László testvére volt. Liczy nővére volt Blanka. A két testvérnek nagyon megtetszett Coreth Mária Terézia, így meghívták Magyarországra, mert szerették volna összehozni bátyjukkal, Lászlóval. 1898 szeptemberében a 28 éves orvostanhallgató és a négy évval fiatalabb Coreth Mária Terézia egymásba szerettek...László kívánsága volt, hogy az esküvőt minél hamarabb tartsák meg, így a nagy napra még abban az évben, Mizl születésnapján, november 10-én került sor, a bécsi Fogadalmi templomban.

Mizl testvére, Lilly Coreth emlékezéseiben ezt írja róluk:
" Mizl férje iránti szeretetből megtanult magyarul, mint asszisztens, segédkezik a műtéteknél, vezeti az adminisztrációt. Tökéletes köztük az összhang. Egymás nélkül még hazulról sem mennek el szívesen. Igaz egyetértésben, felhőtlen boldogságban éltek."

Házasságkötésük után Köpcsénybe költöztek. Itt születtek gyermekeik is, s 1920-ig ez volt az otthonuk, de mivel Trianon után Köpcsény Ausztriához került, ezért elköltöztek Körmendre.
Körmenden a híres Batthyány Kastély együttes adott otthont számukra, mely manapság is méltó emlékeiket őrzi >>>> Itt.
 

Coreth Mária Terézia  14 gyermeket hozott a világra, közülük 3 gyermek kiskorában meghalt.
Gyermekeik: Ödön (1900.), Lujza    Ottilia (1903.), László (1904.), Anna (1909.), Iván (1910.), Blanka (1911.), József (1912.), Teréz Margit (1914.), Ferenc és Franciska -ikrek (1915.), Károly (1919.) 

Nem lehetett könnyű az édesanyának otthon is és az utazásokon helytállni, férjének rendszeresen segíteni a rendelőben. Sohasem panaszkodott, nem kényeskedett, mert valóban hivatásnak fogta fel az anyaságot.

 Idézzünk Ödön fiúk naplójából:
" Hogy milyen az anyám? Az én jó édesanyám? Hű és szerető társa apámnak mindenben. Nagyon sok dolga van a gyermekek nevelésével, a cselédséggel, a házban, a kertben, mindenütt éber szemének kell lennie, és száz meg száz oldalra osztogatni a parancsait, intelmeit, dicséretet, buzdításait, vigasztalását, amelyeket minden, az alattvalók iránti szeretet sugall. Anyám nemcsak a nagy dolgokban intézkedik, hanem minden csekélység az ő vállára nehezedik... Szóval anyám az egész ház lelke. Boldogabb családot, azt hiszem, egykönnyen nem lehet találni széles e világon."

Az első világháborúban mutatkozott meg igazán Mizl igazi nagysága és találékonysága. Köpcsényi kórházukat kibővítették, még egy emeletet húztak rá és hadikórháznak rendezték be. Mizl és a gyerekek közben otthon lepedőből tépést készítettek, és melegítőket kötöttek a katonáknak. Férjét gyakran elkísérte körorvosi útjaira is, ilyenkor a gyógyszerek mellett élelmet is vitt a szegényeknek.

Az I. világháborúban a férfiak mind bevonultak, az asszonyokra maradt minden munka.
Köpcsényben óvodát hozott létre, hogy az I. világháborúban egyedül hagyott, dolgozni kényszerült asszonyok gyermekeinek segítségére lehessen, ő maga foglalkozott a gyerekekkel.
Munkássága, gyermekszeretete, gyermekközpontúsága, humánuma példaértékű.

Coreth Mária Terézia megpróbáltatásai akkor kezdődtek, amikor második gyermekük, Anna 4 éves korában, agyhártyagyulladásban meghalt.
Majd 1921. májusában Ödön fiúk vakbélgyulladásban veszti életét. De a sor nem ér véget, férje László 14 hónapnyi szörnyű szenvedés és kínlódás után 1931. január 22-én hal meg.

Mizl a II. világháború alatt Budapesten élt. 1941-ben érte az első szélütés, amiből sosem gyógyult fel, hanem kisebb-nagyobb fokú szélütések folyamán tehetetlen és beszédképtelen lett, végül teljesen lebénult. Testvére a bencés nővér Magdaléna gondozta őt haláláig, amely 1951. március 14-én következett be.
Coreth Mária Teréziát a németújvári családi sírboltba - férje, valamint fia Ödön és a kis korukban elhunyt gyermekei -  mellé helyezték örök nyugalomra (az Ausztriai Güssingben)  . >>>>> Itt.

Tartalmas, szép életet élt, megérdemli, hogy őrizzük emlékét és kövessük példáját.
Óvodánk 1990-ben vette fel Batthyányné Coreth Mária nevét, akinek szellemisége helyet követel a mai kor társadalmában: gyermekszeretetét, gyermekközpontúságát, humánumát példaértékűnek tekintjük!
Férje Gróf dr. Batthyány-Strattmann László szemorvos volt, akit II. János Pál pápa avatott boldoggá 2003. március 23-án, mint a szegények áldozatos szemorvosát.

Coreth Mária Teréziáról készült fotók megtalálhatók a képtárban!>>>>>>>> Itt..

A Szombathelyi Egyházmegye kezdeményezésére elindult névadónk , Coreth Mária Terézia boldoggá avatásának előkészítése és eljárása.
Óvodánk számos tagja csatlakozott az erre az alkalomra szerveződő Coreth Mária Imaszövetséghez.
 

Forrás: Részlet  Dr. Gyürki László: Coreth Mária Terézia ,Dr Batthyány-Strattmann László hitvese
/TestisTemporis - Az idő tanúja 13. Körmend.2005. /

Évente, névadónk születésnapjához közeli időpontban szervezünk Coreth Mária témahetet:  a gyermekek a család témakörében szereznek ismeretet, hallanak Dr. Batthyány-Strattmann László szemorvosról és névadónkról, hitveséről: Coreth Mária Teréziáról, aki az I. világháború alatt óvodát hozott létre Köpcsényben.

Ismerkedünk az épített környezettel és ellátogatunk a családokkal közösen a kastélyba és a múzeumba. Ezen a héten a felnőttekre is gondolunk előadás szervezésével, ami névadónkhoz kapcsolódik.