Készülődés az iskolára: évekig tart

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a felkészülés a finisben, az utolsó óvodai évben, annak is csak a második félévében lesz fontos. Pedig ez nem így van! Gyerekeim óvónője egy szülői értekezleten válaszolta frappánsan az egyik érdeklődő szülőtársnak: „anyuka,az iskolára történő felkészülés nem az utolsó évben, hanem az összes óvodai év alatt tart!"

A különféle életkorokban nyilván más-más kerül főszerepbe, és olyan jó a tudat, hogy ebben mi szülők tudunk a legtöbbet segíteni gyermekünknek!

A készségek elsajátítása a színek, formák egyeztetésével kezdődik kiscsoportos korban. Óriási fejlődés tapasztalható mozgásban, ügyességben is. A rajzokban a körkörös fészek rajzok és pöttyözés időszaka után megjelennek a házikók, egyéb egyszerű formák. Ne szóljunk a rajzokba, ne javítgassunk bele, hagyjuk a gyermeket kibontakozni. E rajzok mind-mind gyermekünk lelkének üzenetei , fontos segítségek, nekünk szülőknek!

3 éves korban már több gyermek ügyesen tapsolja a megszokott ritmusokat, versikéket. A mondókák, egyszerű kis énekek révén fejlődik ritmus és nyelvérzékük, memóriájuk. Minél többet mondókázzunk, meggyorsítja a verbális fejlődést is!  Az egy-két soros rigmusokat hamar 4 soros versszakok követhetik, de ne siettessük a kicsiket, mindenki haladjon a maga ütemében.

Olvassunk minél több mesét ( lehetőleg népmesét) gyermekünknek. Hamar eltelik az az időszak, amikor gyermekünk még tőlünk áhítja az esti mesét, használjuk ki ezt az összebújós időt! Érdemes elővenni gyermekkori diáinkat is, hiszen a képek váltakozásának lassúsága, a szöveg és kép harmonikus együttmozgása, az együtt töltött minőségi idő miatt a diafilmezés jó hatása> vitatathatatlan!

A méretek, mennyiségek (kisebb-nagyobb, több-kevesebb) megismerése átvezeti a lurkókat a számok birodalmába. Ez többnyire középső csoportos időszakra tehető. Javasolt együtt-játszásra: -menjünk együtt piacra! -méricskéljünk otthon! -játsszunk boltosat! -öntögessünk különféle méretű edénykékből!(kádban, vagy nyáron a kertben) 

5 éves korban ugrásszerűen fejlődik a gyermek memóriája, hosszabb versek elsajátítására is képessé válik. Érdemes ezt értékelni és a dicséretek, sikerélmények révén további „magasságok” (és sorok) elérésére is buzdítani gyermekünket, hiszen ezzel megalapozzuk iskolai tanulási kedvüket is.

Mindig legyen lehetőség együtt játszani velük! Így könnyebben megtanulják azokat a szabályokat is, amelyekkel az iskolai közösségbe illeszkedést is elősegítjük. Meg kell tanulniuk veszíteni és nyerni is, küzdeni és nem feladni egyaránt. Érdemes olyan társasjátékokat is választani, mely nem a másik leütéséről, kizárásáról, csak a versengésről szól, hanem elsősorban a játék öröméről. Külön pozitívum, ha olyan játékot választunk, melyben még megtalálható a bajtársiasság, az egymást segítő Hunor és Magor jellegű vonások. Több ilyet találhatunk kicsiknek, nagyobbacskáknak  és a kiskamaszoknak is! Külön pozitívum, ha olyan játékot választunk, melyben még megtalálható a bajtársiasság, az egymást segítő Hunor és Magor jellegű vonások.

Testedzésekről

A mozgásnál nem a sport, hanem az önfeledt, vidám játék sok szaladgálással a cél. Sokakat idegesít, de nagyon jó a gyermeknek, ha kiabálva szaladgál: megtelik friss levegővel a tüdő, fejlődnek a légzőszervek.

A sok mozgás a testet is megerősíti arra az időszakra, amikor majd táskával a hátukon ballagnak az iskolába, vagy hosszú ideig ülnek egy helyben: fel kell készíteni a teherbírásra a lurkókat!

Mivel azonban általában a szülők is mozgásszegény életmódot élnek,(azaz nem adnak jó példát, és nem fociznak, kerékpároznak, fogócskáznak a gyermekkel) és kevés a megfelelő méretű tér a gyermekek körül, néhány mozgásfajtát előnyben részesíthetünk, hogy a szükséges mozgást biztosítsuk. Nagy kedvenc az úszás, a vízben a kicsik másfajta mozgással, közeggel ismerkednek meg, mely a későbbiekben több sport alapját is adhatja. Sok gyermek már óvodás korban gerincferdülettől szenved, ebben az esetben gyógytorna is javasolt.

Különórák

A LurkóVilág Szakmai Műhelye nem javasolja és helyesli a túlzott mennyiségű (heti egy-kettőnél több)különóra beillesztését az óvodás gyermek napirendjébe (sem) . Óvodás korban első a játék, és ennek meg kell adni a módját: a játékot nem szabad félbeszakítani, idő és tér kell hozzá, biztonság és nyugalom.

Fontos az is, ami a gyermek lelkébe kerül, nemcsak az, ami a fejébe! Tehát a gyermeket meg kell tanítani kezelni a problémákat, alkalmat kell adni a feldolgozásra, oldásra, majd meg kell erősíteni lelkiekben, hogy a mindennapokban jól, kiegyensúlyozottan megállják helyüket. Ezt segítik népmeséink, élő hagyományaink (az évkörnek megfelelő mindennapjaink), és a legfontosabb: a szülői jó példa is.

Ami a tanulást illeti: Játszva és felszabadultan könnyebben megy a tanulás is! A sakk és logikai játékok nagy csoportos korban kiválóan fejlesztik a matematikai készséget, a középtávú memóriát, a logikus gondolkodást.

Miért fontos mindez? Gondoljuk végig, mit szeretnénk! Tanulni a gyermekkel, vagy megtanítani tanulni, azaz egyedül helytállni? Amikor a gyermek képessé válik egyedül tanulni, már beszélhetünk önbizalomról, kötelességtudatról, felelősségről is. Amikor szülői odafigyeléssel persze, de képes megoldani a felmerülő problémákat, akkor már empátiás készségéről is hírt ad. És nyilván azt szeretnénk, hogy nemrég még csöpp kis óvodásunk az iskolába lépve már elindulhasson a helytállás útján. Erre kell véleményem szerint felkészíteni őket. A különféle nyelvórák, edzések pedig megvárják kincseinket.

                                            /Lőrincz Emese/